Blog - Megújul a Nógrádi Könyvtár

Losoncon, az egykori történelmi városközpontban, patinás épületben székel a Nógrádi Könyvtár. A források szerint az épület telke a 19. században Schmidl Albert, a trieszti biztosítótársaság ügynökének tulajdonában volt, amelyet 1886-ban adott át utódjának, Hammermüller Ignácnak. Majd 1900-ban a Takarék és Hitelbank tulajdonába került. Az itt álló földszintes épületet lebontották, és két év alatt felépítették az eklektikus, neobarokk, szecessziós elemeket tartalmazó emeletes épületet, melyet 1902. október 13-án adtak át rendeltetésének. A Nógrádi Művelődési Központ és a Nógrádi Könyvtár 1975-től használja az épületet. A könyvtár jelenlegi állománya mint-egy 120 ezer kötetet számlál, ebből több mint 22 ezer magyar nyelvű. A magyarországi Mikes programnak köszönhetően az idén 400 magyar nyelvű könyvet sikerült ingyenesen beszerezniük.  Magyar nyelvű rendezvényeik a Szót Értők Társasága találkozói, amelyeken bárki részt vehet, aki érdeklődik a magyar irodalom, az írók, költők élete, a régi és új könyvek, korabeli kiadványok iránt.

Losonc - A kis Budapest

Losonc az Ipolymenti régió keleti részének, valamint a történelmi Nógrád régiónak központja. A terület már a Honfoglalás előtt is bizonyíthatóan lakott volt. Első magyar írásos emléke IV. Béla idejéből, 1247-ből származik, amikor is „Lutetia Hungarorum” néven a losoncapátfalvai apátság birtokaként írnak róla. A város életében a 15. század hozott nem várt fordulatokat, amikor is a határában található Királydombon erődöt építő huszitáktól 1451-ben vereséget szenvedtek Hunyadi János hadai. A csata ideje alatt a Ján Jiskra katonái felperzselték a várost, hogy ne tudjon menedéket nyújtani a magyar seregnek. A török hódoltság korában a város lakossága sokat szenvedett a dúlásoktól, mivel védelmet nyújtó erődítményekkel, falakkal nem rendelkezett a település. Végül 1640-ben a templomot fallal vehették körül. 1622-ben itt őriztette Bethlen Gábor a Szent Koronát egy ideig. Mezővárosi, gyenge falakkal ellátott jellege a későbbi, 17. századi dúlásoknak sem tudott ellenállni a nagyobb hadak vonulásának. Az 1848/49-es szabadságharc ideje alatt szintén voltak összecsapások a város határában, végül az orosz csapatok felgyújtották a települést. A trianoni diktátumig a város Nógrád vármegye Losonci járásának székhelye volt. Losonc, mint város a 19. század második felében olyan erőteljes gazdasági, kulturális, társadalmi fejlődést mutatott fel, amellyel a 20. század elején kiérdemelte a „Kis Budapest“ jelzőt. E cím elnyeréséhez bizonyára hozzájárultak legendás kávéházai is, ahol erőteljes kulturális élet is zajlott. 1919-ben a várost a Csehszlovák köztársasághoz csatolták. Az 1938-1944-es időszakban Losoncot visszacsatolták Magyarországhoz. 1942-ben internálótábor működött Losoncon, ide kerültek a zöld határon Magyarországra szökött erdélyi magyarok, akik nem akartak a román hadseregben szolgálni. A II. világháború befejezése után a város ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott.

Losonc (szlovákul Lučenec) ma Szlovákia besztercebányai kerületében, a Losonci járás székhelye.

Losonci szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.

Programajánló

  • Rangos kiállítással ünnepel a 65 éves Nógrádi Múzeum és Galéria
  • Fennállásának 65. évfordulóját ünnepli idén a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria. Az évforduló apropóján decemberben nyílt meg a „65” címet viselő tárlat, mely az intézménynek ajándékozott tárgyakból állt össze.