Nevezetességek, látnivalók

A Városháza Losonc egyik legszebb épülete, amely a város történelmi központjában, a Kubinyi-tér és a Herz utca sarkán áll. Az épület 1893-94-ben az ún. régi Csonka-féle kúria helyén épült fel, Nagy Virgil és Kolbenheyer Viktor budapesti építőművészek terve alapján eklektikus-neoreneszánsz stílusban. Bejárati részét hosszú, plasztikus neobarokk homlokzat jellemzi, melyek felett domborművek és a város címere található. A városi címer egy másik változata a Kubinyi-térre néző homlokzatára is felkerült. Több, mint száz évig szolgálta eredeti rendeltetését, a közügyek szolgálatát. Egy nagy és átfogó felújítás után 2017 szeptemberében nyílt meg a Városháza, mint a helyi kultúra otthona. Helyet kapott benne az újonnan alakult Városi Múzeum, és további kiállítási helyiségek és előadóterem. Az eredeti önkormányzati tevékenységek közül a képviselő-testületi üléseknek, esküvőknek és egyéb ünnepi alkalmaknak továbbra is helyet biztosítottak.

A római katolikus templom: gótikus eredetű barokk épület, 1783-ban épült.

1859-ben emelték késő klasszicista stílusban, az 1784-ben épített korábbi templom helyén.

A temető legrégibb sírhelyén, a Ráday-kriptában nyugszik Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc titkára (1677–1733). Kármán József (1769–1795) író sírhelyét az azonosítását követően, 1897-ben avatták fel. Sükei Károly (1823–1854) író, tanár, honvéd háromrészes obeliszk síremlékét Losonc városa emeltette. Itt található még Csordás József (1861–1909) szobrászművész, sírkőfaragó obeliszkje; Szabó Gyula (1907–1972) festőművész sírhelye; valamint Lukáts Mihály (1773–1837) prédikátor sírköve is. A Ráday-kriptát 2017-ben a magyar kormány, a Dunamelléki Református Egyházkerület és Losonc város önkormányzata támogatásával újították fel. A Losonc város tulajdonában lévő kripta megújítása mintegy 7,5 millió forintba került. 

A Vigadó (Reduta) szálloda és étterem felépítését az 1833-ban megalakult losonci Kaszinó, valamint a kisdedóvó intézet kezdeményezték 1847 és 1849 között. A Kaszinó saját bevételeiből 6111 pengő forintot adott a célra.  Terveit  Miks Ferenc tugári építész készítette el klasszicista stílusban, s az építkezést is ő vezette. 1849.tavaszán készült el, első emeletét a Kaszinó használta, s akkor részben itt  szállásolták  el a katonákat is.     A város 1849 augusztusi felégetésekor a Vigadó épületéből is csak a falak maradtak meg. Az épületet 1856-58 között építették újjá Wieser Ferenc bécsi építész tervei alapján.   Virágkorát Klamárik Danó ideje alatt élte meg, aki 1895-től haláláig volt messze földön híres bérlője-vendéglőse. A német lapokban és prospektusokban jegyzett és melegen ajánlott helynek számított  Az 1890-es években jelentős átalakításokat végeztek el az épületben. A Kaszinó 1894. október 3-i kiköltözése után az épület nagytermét színházi előadásokra tették alkalmassá, melyet 1895 december 11-én nyitották meg 26 páholyüléssel, 447 ülő- és 280 állóhellyel.  Klamárik Danó halála (1910) egyben az épület pusztulásának a kezdete is lett, amit a közelgő háború csak  elősegített. 1918 után az épületnek gyakorlatilag nem volt gazdája. A losonci sajtó már 1934-ben szóvá tette az épület katasztrofális állapotát. 1942-ben már “elhagyatott Vigadóról”, 1943-ban pedig “halott Vigadóról” olvashatunk. Az épületben számos jeles egyéniség tette tiszteletét. Közéjük tartozik Kubínyi Ferenc, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, I. Ferenc József, Csontváry Kosztka Tivadar, Benczúr Gyula, Lehár Ferenc, Jókai Mór, Alois Jirásek, Honthy Hanna, Bartók Béla, Hubay Jenő és sokan mások. Az épület Kubinyi-térre néző falát Losonc város szecessziós címere és neves nógrádi családok –  Szígyártó, Szilassy, Zichy, Balassa, Forgách, Madách címerei díszítik.   A Vajansky utcai sarkán a város 1849-es felégetésére emlékező tábla látható, amelyet az épület akkori tulajdonosa készíttetett el.

Viszonylag magas, szűkülő hasáb alakú talapzaton álló emlékoszlop, amelyet eredetileg a mai Kármán József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda előtti ligetben avattak fel. Elkészítését az 1891. március 15-én megalakult „Kármán-emlékügyi bizottság” vállalta fel, melynek elnöke Gresits Miksa, a losonci főgimnázium igazgatója, jegyzője pedig Ambrus Mór tanár lett.A megvalósítás közel 5 évet igényelt. Felavatására 1896. május 25-én került sor. Az ünnepségen jelen volt Kármán Lajos, család élő tagja. Az emlékművet 1948-ban eltávolították innen és a református templom kertjébe száműzték. Helyére a máig ott lévő, az elesett szovjet hősök emlékműve került. Újra felavatására majd 30 évet kellett várni. Winkler Oszkár építész és Szabó Gyula festőművész javaslatára a „Kármán József Irodalmi, Művelődési és Művészeti Kör” tagjainak aktív közreműködésével 1969-ben állították fel a jelenlegi helyén, a református templom kertjében.

Petőfi Sándor 1845-ös felvidéki utazásának utolsó állomása Losonc volt, ahol egy hetet töltött és két verset írt. A költő halálának 50. évfordulója alkalmából Losoncon, 1899. julius 30-án emlékünnepet rendeztek, ennek keretében jelölték meg a házat ahol Petőfi megszállt. Az aranybetüs, fekete márványtáblát terrakotta keret övezte, lanttal, tollal, arany csillagal, babérkoszorúval. Készítője Csordás József (1861-1909) helybeli szobrász, kőfaragó volt. 1945-ben, mint minden magyar emléket, a Petőfi táblát is eltávolították. A helyi Csemadok vezetőségének 1950-ben sikerült elérnie, hogy Petőfi losonci látogatása l05-ik évfordulójára visszahelyezzék az emléktáblát, mégpedig ünnepélyesen. 

Losoncon a Tugár patak partján, védett platánfák alatt áll a Szilassy-kastély a nagymúltú, de évek óta üres műemléképület. A klasszicista frízzel, falpillérekkel tagolt utcai homlokzat, zsalugáteres ablakaival épen megmaradt. A főbejárat faragott kőkeretes, címeres portáléja idézi az épület fénykorát. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyos tetejű klasszicista épület legszebb része a keleti homlokzat, amely neoklasszicista hozzáépítés a 19. sz. második feléből. Losonc városban évszázadokon át volt jelen a szilasi és pilisi Szilassy család. A 18. sz. végén élt Szilassy Ádám leszármazottai világi és egyházi tisztségeket töltöttek be, és sokan közülük a köz érdekében tevékenykedtek. Az épület napjainkban ugyan használaton kívül van, de történelmi értéke máig megmaradt az értékes eredeti növényvilágot őrző kiterjedt parknak köszönhetően, melyben védett platánfák csoportja is megtalálható.