A Vigadó (Reduta) szálloda és étterem felépítését az 1833-ban megalakult losonci Kaszinó, valamint a kisdedóvó intézet kezdeményezték 1847 és 1849 között. A Kaszinó saját bevételeiből 6111 pengő forintot adott a célra.  Terveit  Miks Ferenc tugári építész készítette el klasszicista stílusban, s az építkezést is ő vezette. 1849.tavaszán készült el, első emeletét a Kaszinó használta, s akkor részben itt  szállásolták  el a katonákat is.     A város 1849 augusztusi felégetésekor a Vigadó épületéből is csak a falak maradtak meg. Az épületet 1856-58 között építették újjá Wieser Ferenc bécsi építész tervei alapján.   Virágkorát Klamárik Danó ideje alatt élte meg, aki 1895-től haláláig volt messze földön híres bérlője-vendéglőse. A német lapokban és prospektusokban jegyzett és melegen ajánlott helynek számított  Az 1890-es években jelentős átalakításokat végeztek el az épületben. A Kaszinó 1894. október 3-i kiköltözése után az épület nagytermét színházi előadásokra tették alkalmassá, melyet 1895 december 11-én nyitották meg 26 páholyüléssel, 447 ülő- és 280 állóhellyel.  Klamárik Danó halála (1910) egyben az épület pusztulásának a kezdete is lett, amit a közelgő háború csak  elősegített. 1918 után az épületnek gyakorlatilag nem volt gazdája. A losonci sajtó már 1934-ben szóvá tette az épület katasztrofális állapotát. 1942-ben már “elhagyatott Vigadóról”, 1943-ban pedig “halott Vigadóról” olvashatunk. Az épületben számos jeles egyéniség tette tiszteletét. Közéjük tartozik Kubínyi Ferenc, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, I. Ferenc József, Csontváry Kosztka Tivadar, Benczúr Gyula, Lehár Ferenc, Jókai Mór, Alois Jirásek, Honthy Hanna, Bartók Béla, Hubay Jenő és sokan mások. Az épület Kubinyi-térre néző falát Losonc város szecessziós címere és neves nógrádi családok –  Szígyártó, Szilassy, Zichy, Balassa, Forgách, Madách címerei díszítik.   A Vajansky utcai sarkán a város 1849-es felégetésére emlékező tábla látható, amelyet az épület akkori tulajdonosa készíttetett el.