A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A kislányról, akivel nagypapája kedveltette meg a népmeséket, a Ma7 készített kisfilmet.

A XIII. Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny országos döntőjének eredményei a főszervező, Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet honlapján érhetők el.

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Losoncon, az egykori történelmi városközpontban, patinás épületben székel a Nógrádi Könyvtár. A források szerint az épület telke a 19. században Schmidl Albert, a trieszti biztosítótársaság ügynökének tulajdonában volt, amelyet 1886-ban adott át utódjának, Hammermüller Ignácnak. Majd 1900-ban a Takarék és Hitelbank tulajdonába került. Az itt álló földszintes épületet lebontották, és két év alatt felépítették az eklektikus, neobarokk, szecessziós elemeket tartalmazó emeletes épületet, melyet 1902. október 13-án adtak át rendeltetésének. A Nógrádi Művelődési Központ és a Nógrádi Könyvtár 1975-től használja az épületet.

A losonci Városi Könyvtár újkori története 1851-ben kezdődött. A református egyház ezt megelőzően is rendelkezett könyvtárral, de azt a város 1849-es augusztusi felégetése elpusztította. Az új városi könyvtár alapjait Kubinyi Ágoston vetette meg, aki 200 kötetet ajándékozott a városnak. Állománya gyorsan gyarapodott, 1914-ben már több mint 25 ezer kötete volt. A világháborúk és országváltások a könyvtár állományát is megtizedelték. A háborút túlélt könyvtárak maradványaiból jött létre 1958-ban a mai járási könyvtár alapja, amely a Herz utca egyik épületében kapott helyet, innen költözött a Masaryk utcába, a Corso/Astória kávéház egykori épületébe.

A járási könyvtár 1975-ben költözött a mai helyére, az egykori Takarék és Hitelbank épületébe, és 1996-ban vette fel a Nógrádi Könyvtár nevet.

A könyvtár jelenlegi állománya mint-egy 120 ezer kötetet számlál, ebből több mint 22 ezer magyar nyelvű. Közel 3000 regisztrált olvasójuk és évente átlagosan 45 ezer látogatójuk van.

A könyvtár az olvasói szolgáltatások mellett számos irodalmi és kulturális rendezvénynek, kiállításnak ad otthont. A magyar és szlovák nyelven tartott előadások, író-olvasó találkozók, gyermekprogramok mind azt a célt szolgálják, hogy így is behozzák a könyvtárba az érdeklődőket, és felhívják a figyelmet az olvasás fontosságára. Magyar nyelvű rendezvényeik a Szót Értők Társasága találkozói, amelyeken bárki részt vehet, aki érdeklődik a magyar irodalom, az írók, költők élete, a régi és új könyvek, korabeli kiadványok iránt. Kezdeményezője és ötletgazdája Tóth Dóra, a könyvtár részéről pedig Zora Nagyová vállalta a találkozók megszervezését és a vendéglátók szerepét.

A magyarországi Mikes programnak köszönhetően az idén 400 magyar nyelvű könyvet sikerült ingyenesen beszerezniük.

Ahogy minden intézményre, a Nógrádi Könyvtár tevékenységére is rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozás. Ezért amit lehetett, igyekeztek az online térben megvalósítani. A Kármán József Színház tagjainak közreműködésével havonta magyar nyelvű felolvasásokat, élő közvetítéseket is biztosítanak az érdeklődők számára.

A május elején kezdődött felújítási munkálatoknak köszönhetően a könyvtár egyik épületszárnya belsőleg teljesen megújul.

A megye mintegy 320 ezer eurós támogatásának köszönhetően széles körű beruházások valósulhatnak meg. A munkák során a szakirodalmi és a gyermekrészleget összevonják, illetve az új felvonónak és az akadálymentes bejáratnak köszönhetően a mozgásukban korlátozott látogatók is használhatják majd az emeleten lévő közösségi helyiségeket. A már említett felújítási munkák mellett a rekonstrukció során a két egyesített részleg számára megépül egy központi pult, az emeleten közösségi terek jönnek létre, elkészül egy félemelet is, ahol a szerverhelyiség kap helyet, illetve új számítógépes hálózatot alakítanak ki. Kicserélik az elavult elektromos vezetékeket, modernizálják a fűtésrendszert, az épület szellőzését és a légkondicionálást. Jövőre a tetőszerkezet felújítását tervezik, így fokozatosan kívül-belül megújul az épület. A felújítási munkák nem befolyásolják a részlegek működését. A könyvtár a higiéniai előírások betartásával, a megszokott nyitvatartással működik.

Fotó: Magyar Jelenlét